Az agrárkár-enyhítési rendszer a termelők (megalapozott) káraira nyújt részben ellentételezést. A rendszerben a termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra (támogatásra), ha a növénykultúrában üzemi szinten mezőgazdasági kár következett be, tehát a hozamcsökkenés (a kipusztult növényállomány, illetve terméscsökkenés) meghaladta a 30%-ot, továbbá a hozamérték-csökkenés (a károsodás miatti termelési érték csökkenése) a károsodott kultúrák vonatkozásában meghaladta a 15%-os mértéket.

Az agrárkár-enyhítési rendszernek kötelezően tagja az a termelő, aki Egységes Kérelmet nyújt be a Magyar Államkincstárhoz és az Egységes Kérelemben feltüntetett, használt termőföldterület nagysága eléri, vagy meghaladja

- ültetvényeknél az 1 hektárt,

- szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt,

- egyéb szántóföldi növény termesztése esetében a 10 hektárt,

- szántóföldi zöldség termelésénél + ültetvénynél az 5 hektárt, vagy

- együttesen (ültetvénynél + szántóföldi zöldségnél + egyéb szántóföldi művelésnél), a 10 hektárt.

A fenti területméretnél kisebb földterületen gazdálkodó termelő önkéntesen, az Egységes Kérelemben megtett külön nyilatkozattal – 3 év folyamatos tagságot vállalva – csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez.

A 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a tavaszi és téli fagykárt a következőképpen definiálja:

tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz

téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény

Mikor kell megtennünk a bejelentést az adott káreseményről?

A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen – az alábbiak szerint a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.

Ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév április 1-je után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló, előző bekezdés szerinti határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor – az előzőekben foglalt 15 napos határidőtől eltérően - a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.

A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének - az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.

A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt tíz nappal kell megtenni.

Téli fagy esetén a kárbejelentést legkésőbb tárgyév április 15-éig, aszály esetén legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig kell megtenni.

A kárbejelentés a növénykultúra teljes vagy részterületére is megtehető.