Alapvetően parlagon hagyott területnek azt tekintjük, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be, illetve amelyen kizárólag tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek a gazdálkodók. A növényvédőszer-használat sem megengedett, mint ahogyan azt már a zöldítésben alkalmazott ökológiai jelentőségű területeknél (EFA) korábban megszokhattuk. A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, ezen feltételek betartásán túl, kizárólag olyan parlagon hagyott terület fogadható el, amelyről a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le. Rendkívül fontos azt tudatosítani, hogy a HMKÁ 8-ban elszámolható parlagterületnek mindenképpen valamilyen talajtakarással kell rendelkeznie.
Vagyis az előző időszak zöldítési szabályaiból ismert, talajtakarás nélküli EFA-parlagterület HMKÁ 8-ban már nem elszámolható. Tehát a pihentetési időszak alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról, amire alapvetően három lehetősége van a gazdálkodónak:
- első a talajtakaró növényzet vetése, vagy telepítése,
Ebben az esetben az alábbi felsorolásban szereplő növények vagy kizárólag ezek keverékének vetésével vagy telepítésével létrejött parlagterület fogadható el.
Nagyon fontos, hogy kizárólag a 2024. évben, amennyiben a gazdálkodó a vetett, vagy telepített talajtakarást választja az adott területen, és parlagterületnek szeretné elszámolni, de 2023. év őszén oda már elvetett olyan növényt, ami nem szerepel a fenti listában, akkor a teljes területen legkésőbb a 2024. évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig szárzúzást kell végeznie, és azt az egységes kérelem rendeletben szereplő módon majd be kell jelentenie.
- a második a méhlegelő és vadvirág keverék vetése, vagy telepítése,
Ebben az esetben a parlagterületre jellemző pihentetési időszak megtörhető; ugyanis abban az esetben, ha a gazdálkodó ezzel szeretné létrehozni parlagterületén a talajtakarást, akkor a minősített szaporítóanyag felhasználása mellett vadvirágos keverék és a méhlegelő keverék vetését vagy telepítését tárgyév április 15-ig elvégezheti. A méhlegelő keverékként vethető fajok listája megegyezik majd az AKG-ból ismert méhlegelő növények listájával.
A vadvirágos keverék olyan növényállomány kialakítása a cél, ahol valamilyen meglévő keverékbe, pl. gyepalkotókkal, zöldtrágya-növényekkel elegyítünk 5-10 százaléknyi arányban az alábbi listán szereplő fajokból hármat-négyet a biodiverzitás és az ízeltlábúak életterének kiterjesztése érdekében. Várhatóan a következő növények minősülnek majd vadvirágnak a 2024-es támogatási évtől:
- a harmadik pedig a tarlómaradványok és spontán megjelenő növények meghagyása.
A spontán megjelenő zöld növényzet tekintetében kaszálással vagy szárzúzással meg kell akadályoznia a virágzást, illetve a szaporítóképletek kialakulását a teljes táblán – függetlenül attól, hogy a spontán zöld növényzet az előző kultúrnövény árvakelése vagy közönséges gyomnövény, beleértve a veszélyes és invazív gyomokat is. Hiszen a támogatható területekhez kapcsolódó minimumkövetelmények betartásával ezeken a területeken is meg kell akadályozni a veszélyes gyomnövények, valamint az inváziós növények terjedését, amelyre megfelelő módszer a virágzás és szaporítóképlet kialakulásának megakadályozása. A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása tehát minden esetben kizárólag a tisztító kaszálással és a szárzúzással megengedett.
Fontos továbbá, hogy a HMKÁ 8 keretében elszámolni kívánt parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem juttatható ki! Egyúttal emlékeztetünk, hogy ezeken a területeken termeléshez kötött támogatás nem vehető igénybe tárgyévben.