A 2019.évre vonatkozóan a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeként előírt, valamint a kárenyhítési kockázatközösségben való kötelező részvétele alapján keletkezett kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének teljesítése céljából az augusztus elején postázott határozatokban megállapított összegű kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek az érintett gazdálkodók szeptember 15.napjáig.
Az Agrárminisztérium új támogatási programot indít a húsmarha -és bivalytenyésztők termelési hatékonyságának növelése érdekében. A 41/2019. (VIII.30.) AM rendelete 2019.08.30-án, pénteken jelent meg, a hozzátartozó 37/2019. (VIII.31.) számú Kincstár Közleménye pedig szombaton.
A támogatás összege a támogatási időszakban (tárgyévet megelőző év szeptember 1. és tárgyév augusztus 31. közötti időszak) tenyésztésbe állított apaállat esetén az a)–d) pontokban foglaltak szerint kerül megállapításra, míg a támogatási időszakban megvásárolt és tenyésztésbe állított apaállat esetén az apaállat ellenértékének 75%-a, de legfeljebb
a)húshasznú tenyészbika esetén 750 ezer forint,
b) hústípusú magyartarka tenyészbika esetén 650 ezer forint,
c) magyar szürke tenyészbika esetén 400 ezer forint,
d) bivaly tenyészbika esetén 300 ezer forint
azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg az állattartó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretet.
Bővebben: Tenyészbika tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatása
Az egységes kérelem beadó felületen a „Főnövény betakarítási időpontjának bejelentése” minden esetben a növény lekerülésének időpontját jelenti az adott területről!
A nem megfelelően bejelentett betakarítási időpont az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkében meghatározott diverzifikációs követelmények betartásánál is problémát okozhat. A 10/2015. (III.13.) FM rendelet 7. § (1) és (2) bekezdése értelmében a növénytermesztés diverzifikálása szempontjából azok a növénykultúrák vehetőek figyelembe, amelyek a tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig - az adott növénykultúra vegetációs idejére figyelemmel - vannak jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületének részét képező tábláin. Az egyazon szántóterületen a tárgyévben termesztett növénykultúrák közül a terménydiverzifikáció szempontjából figyelembe vehető növénykultúrákat a Magyar Államkincstár (Kincstár) – a korábbi években is alkalmazott eljárás szerint - az egységes kérelemben bejelentett vetési és betakarítási időpontok alapján határozza meg.
Bővebben: Mit jelent a főnövény betakarítási időpontjának bejelentése az egységes kérelemben?
1. Lóbab (Vicia faba var. major)
2. Szegletes lednek (Lathyrus sativus)
3. Takarmánybükköny (Vicia sativa)
4. Hajdina (Fagopyrum esculentum)
Bővebben: Az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető növényfajok listája
A kiesés-pótlás bejelentés kizárólag elektronikus úton, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon található elektronikus bejelentő felületen tölthető ki, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be.
Miután elérkeztünk ahhoz, hogy a területek egy részén már megtörtént az aratás, az előkészítési munkákat megelőzően célszerű, még a tragyázatlan területről talajmintát venni.
Kinek kötelező a talajvizsgálat?
I. Az AKG programban résztvevőknek: A támogatást igénylő köteles a teljes támogatási időszak alatt minden évre vizsgálhatóan 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményekkel rendelkezni a szántó és az ültetvény tematikus előíráscsoportok esetében, azaz a talajvizsgálati eredmények meglétének folyamatosnak kell lennie. Alapkövetelmény, hogy a gazdálkodó szűkített, vagy választható előírásként bővített talajvizsgálattal rendelkezzen a kötelezettségvállalás időszakára vonatkozóan. A folyamatosság szempontjából, amíg nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, a talajminta leadásáról a laboratórium által kiállított átvételi igazolás is elfogadható. A folyamatosság szempontjából a talajminta leadásának időpontja számít.
A talajvizsgálatot csak a megfelelő vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkező talajlaboratóriumok végezhetik el.
Hogyan tehetjük ezt meg?
A növényvédelmi tevékenységet végző gazdálkodók esetében a jogszabály alapos áttanulmányozása javasolt.
A teljesség igénye nélkül, az alábbi rendelkezés kiemelten fontos:
A 10/2015 (III.13.) FM rendeletben foglaltak alapján a másodvetés a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után a következő év első növényének vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott növénykultúra, míg az
ökológiai jelentőségű másodvetés a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév október 1-jéig - a rendelet 3. mellékletében felsorolt vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból - vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának vagy téli takarónövénynek használnak, és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak vagy bedolgoznak.
Bővebben: Mire figyeljünk oda a másodvetés és az ökológiai másodvetés esetében?
Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni.
Az állatjóléti felelős feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással, évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére.
Fontos változás történt, az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben, már egész évben fennálló kötelezettségünk.