Mit kell tudnunk a kárenyhítő juttatás benyújtásáról?

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén a gazdálkodók 2019. december 2. (tekintettel arra, hogy 2019. november 30. munkaszüneti napra esik) napjáig nyújthatnak be, kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

A 2019. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2020 → MKR920 Kárenyhítő jutatás iránti kérelem 2019.

Legkésőbb december 2-án mindenképpen be kell nyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet, mert ez a benyújtási határidő végdátuma, ami jogvesztő határidő. (Több bizonylat benyújtása esetén az utolsóként beadott alapján indul az eljárás!)

A kérelem benyújtásáról, ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2014-2019. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2014-2018. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Figyelni kell arra, hogy a 2014-2018. évi átlaghozam-adatok mellett a 2019. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésére az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgált és ennek keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és nem jogosítja fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Ha a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a piaci biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és az ilyen szerződés meglétét a kérelmezőnek nem kell egyéb dokumentumokkal igazolni. Amennyiben viszont a kérelmező rendelkezik olyan biztosítási szerződéssel, amelynek adatait nem jeleníti meg automatikusan a kérelem bizonylata, úgy azt a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtatványai, és kötvénye elektronikus példányának feltöltésével igazolnia szükséges a kérelem benyújtó felületen.

A kárenyhítő juttatás számításába kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrák számítanak bele. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2019. kárenyhítési évben nem volt kárbejelentése a kérelmezőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

A korábbi évekhez képest az alábbi változások léptek életbe a 2019. kárenyhítési évben:

A zöldszürettel érintett terület mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett területnek minősül. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem alapján történő juttatás számítása során a szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatásról szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendelet 1. § b) pontja szerinti intézkedésbe vont, zöldszürettel érintett területen termesztett minőségi- és egyéb borszőlőültetvény kultúrák 2019. kárenyhítési évre vonatkozó tárgyévi hozamait a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ által meghatározott országos átlaghozammal kell figyelembe venni, ha országos átlaghozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama. Amennyiben az országos átlaghozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama, abban az esetben a mezőgazdasági termelő referenciahozamával kerül kiszámításra a zöldszürettel érintett terület termésmennyisége.

Az ULT19 (Minőségi borszőlő ültetvény) és ULT 20 (Egyéb borszőlő szőlőültetvény) hasznosítások esetében a kármentes és a káros sorok esetében a termésmennyiségek megadásánál a ténylegesen betakarított termésmennyiséget kell megadni, vagyis a zöldszürettel érintett terület vonatkozásában a 2019. kárenyhítési évi termésmennyiséget nulla értékkel kell megadni. A kármentes és káros sor tárgyévi hozama a zöldszürettel érintett területek figyelembevételével kerül kiszámításra a Kincstár által.

További változás, hogy az őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák esetében – a tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál – a 2019. október 31-ig bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt a 2019. november 1. napján bekövetkezettnek kell tekinteni.

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről a területileg illetékes megyei kormányhivatalok közreműködésével legkésőbb 2020. március végéig dönt, és eddig az időpontig teljesíti is a kifizetéseket.