Miután elérkeztünk ahhoz, hogy a területek egy részén már megtörtént az aratás, az előkészítési munkákat megelőzően célszerű, még a tárgyázatlan területről talajmintát venni.

Kinek kötelező a talajvizsgálat?

I. Az AKG programban résztvevőknek: A támogatást igénylő köteles a teljes támogatási időszak alatt minden évre vizsgálhatóan 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményekkel rendelkezni a szántó és az ültetvény tematikus előíráscsoportok esetében, azaz a talajvizsgálati eredmények meglétének folyamatosnak kell lennie. Alapkövetelmény, hogy a gazdálkodó szűkített, vagy választható előírásként bővített talajvizsgálattal rendelkezzen a kötelezettségvállalás időszakára vonatkozóan. A folyamatosság szempontjából, amíg nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, a talajminta leadásáról a laboratórium által kiállított átvételi igazolás is elfogadható. A folyamatosság szempontjából a talajminta leadásának időpontja számít.

A talajvizsgálatot csak a megfelelő vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkező talajlaboratóriumok végezhetik el.

Hogyan tehetjük ezt meg?

A talajvizsgálat elvégzéséhez a mintát kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként kell venni. Egy talajminta legfeljebb öt hektár területet reprezentálhat. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nagyobb, mint öt hektár, akkor a területet megközelítőleg öt hektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi egységek meghatározásánál figyelembe kell venni a parcella és táblahatárokat a tápanyag-gazdálkodási terv céljai szerint. Több földhasználó szomszédos, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei azonos tematikus előíráscsoportban való részvétel esetén összevonhatók a mintavétel szempontjából, amennyiben a terület talajtanilag egységesnek (homogénnek) tekinthető. A horizontális ültetvény tematikus előíráscsoport esetében kizárólag az azonos ültetvénycsoporttal borított kötelezettségvállalással egybefüggő területek vonhatók össze.

A mintavételi egységeknek talajtanilag egységesnek (homogénnek) kell lenniük és az így kijelölt egységeken kell az átlagmintát begyűjteni. Az átlagminta egy meghatározott nagyságú terület jellemzésére szolgáló, több helyről, azonos talajmélységből vett azonos tömegű talajmintáinak keveréke. 

A mintavétel az alábbiak szerint történik:

 - szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként vett átlagminta,

 - állókultúráknál, maximum 5 hektáronként vett átlagminta. A részmintákat almatermésű, csonthéjas és héjas ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm; bogyós ültetvényeknél 0-20 cm, 20-40 cm; szőlő ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm mélységből kell venni.

A mintázandó területről a felső, növényi maradványokat tartalmazó réteg eltávolítása után lehet mintát venni. Az azonos tömegű részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban, legalább 20 ponton ajánlott venni. Ezeket a részmintákat kell összekeverni és az összekevert mintából 1-1 kg tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre.

Tilos mintát venni:

• szántóföldi kultúra esetén a táblaszélen 20 m-es sávban;
• a forgókban;
• szalmakazlak helyén;
• műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén;
• állatok delelő helyén.

A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása utáni, de még a trágyázást megelőző időszak, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Mintavételre alkalmas még:

• az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap utáni időszak;
• tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázást követő100 nap után;
• szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.

A mintát kódszámozott zacskóba kell gyűjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelynek tartalmaznia kell a következőket:

   – földhasználó neve, regisztrációs száma, postacíme;

   –    tematikus előíráscsoport megnevezése;

   – termőterület adatai, minta származási helye: blokkazonosító, helyrajzi szám, tábla területnagysága, tábla sorszám, KET sorszáma;

   –    minta kódja;

   –    mintavétel időpontja;

   –    mintavétel mélysége.

 II. Nitrátérzékeny területen : A talaj tápanyagvizsgálatát - ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.

Hogyan tehetjük ezt meg? (a fentiekhez nagyon hasonlóan, a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet szerint)

A mintavételi területeket 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is.

Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint:

- szántóföldi kultúráknál a művelt (0-30 cm-es) rétegből,

- rét-legelő kultúránál a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva),

- állókultúráknál a részmintákat

= gyümölcsültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm,

= bogyósoknál 0-20, 20-40 cm,

= szőlőültetvényeknél 0-30, 30-60 cm

mélységből kell megvenni.

A mintázandó területről részmintákat a mintavételre kijelölt terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton kell azonos tömegű talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni és ebből az összekevert mintából kell kb. 1 kg tömegű átlagmintát képezni.

Tilos talajmintát venni:

- szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,

- a forgókban,

- szalmakazlak helyén,

- műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint

- állatok delelő helyén.

A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú.

Mintavételre alkalmas időpont még:

- az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után,

- a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal,

- szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.

A talajmintavétel eszközei: mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakban gyűjteni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön lezárásra. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a tábla jelét, a minta azonosító jelét és a mintavétel mélységét.