Balázsik Zsófia állatorvos családból származik, felmenői több generáción át az agráriumban éltek és dolgoztak, így az állatok szeretete már gyermekkorában beleivódott. Zsófia tehát a mezőgazdaság közelében nőtt fel, korán megtapasztalhatta, hogy a gazdálkodás több mint szakma, valójában életforma, ezért mély hivatástudat alakult ki benne. Őt azonban nem csak a gazdálkodás vonzotta, hanem az ágazat jogi, közgazdasági és uniós szakpolitikai háttere is.

Falugazdászként kezdte a pályafutását 2008-ban, 13 településen tartott ügyfélfogadásokat, és aktív kapcsolatot alakított ki a gazdálkodókkal: „Már akkor nagy figyelmet fordítottam arra, hogy ne csak a feltett kérdésekre válaszoljak, hanem azok gyakorlati megoldásában is segítsem a gazdáimat.“ – meséli Zsófia. – „Falugazdászként az vezérelt, hogy a hozzám forduló gazdálkodóknak mindig tudjak új, naprakész információkat adni, így megkönnyítve a munkájukat, kötelezettségeik teljesítését.“

Zsófia később állatenyésztési felügyelőként is tevékenykedett, ma pedig a gazdálkodás mellett agrár-szaktanácsadóként dolgozik: „Az egyik legfontosabb feladatom, hogy minél szélesebb körben tudjam a gazdálkodóim érdekeit képviselni, hogy feltárjam előttük a pályázati lehetőségeket, ösztönözzem őket a pályázásra, és maximalizáljam az egyedileg lehívható támogatásukat. A vidékfejlesztési program keretében elnyerhető európai uniós források komoly jelentőséggel bírnak a magyar gazdálkodók életében, hiszen általuk olyan látványos fejlődést érhetnek el, amit önerőből nem feltétlenül tudtak volna megvalósítani.“

Zsófia – ahogy kollégája megfogalmazta – „ambíciózus, talpraesett és határozott“, és ezekre a tulajdonságokra mind szüksége is van ahhoz, hogy az agráriumban nőként helyt álljon, és elnyerje a gazdák bizalmát. De ez nem is olyan nehéz számára, és mindig tud adni praktikus, a gyakorlatban jól hasznosítható tanácsokat, hiszen maga is a gazdálkodó életformát követi: a Fejér megyei Isztiméren családi gazdaságukban juhtenyésztéssel foglalkoznak: „2006-ban három baráti családdal közösen összefogtunk, és megálmodtuk, hogy együtt fogunk gazdálkodni. Mivel mind a négy családban sok-sok gyerek volt, kitaláltuk, hogy lovakkal fogunk foglalkozni. Aztán a gyerekek felcserepedtek, és a lovazásból állattenyésztés lett, a báránysimogatásból juhtenyésztés.“

Zsófiát annak idején a gazdálkodás elindításában egy sikeres európai uniós pályázat segítette: „Fiatal gazdaként magam is pályáztam, és igyekeztem minden feltételt, kritériumot a lehető legjobban teljesíteni, mert tudtam, hogy ez eredményes pályázatot fog a későbbiekben jelenteni. Nekem sikerült az álmomat megvalósítani, és mindenkit arra biztatok, hogy éljen a lehetőségekkel, mert egy jól körüljárt, jól átgondolt, a kiírásnak megfelelő támogatási kérelem igenis nagy esélyekkel indul, és valószínűleg pozitív döntést fog eredményezni.“

Az eredeti cikk a Ridikül Magazin 2018 márciusi számában jelent meg.